Így épül fel a magyar labdarúgás: NB I-től a megyei bajnokságokig
Hány csapat, hány osztály, és mi az a klublicenc? A magyar bajnoki piramis érthetően.
A magyar labdarúgás szerkezete első ránézésre bonyolult, pedig világos logika mentén épül fel: minél lejjebb megyünk, annál több párhuzamos csoport van.
Az élvonal
A legfelső szint az NB I, amelyben tizenkét csapat szerepel, és a bajnokság őszi-tavaszi rendszerben, körmérkőzéses formában zajlik. A bajnok indulhat a Bajnokok Ligája selejtezőjében, a következő helyezettek és a kupagyőztes pedig az Európa-liga, illetve a Konferencialiga selejtezőjében.
A második és harmadik vonal
Az NB II az országos másodosztály, egyetlen csoporttal, innen jutnak fel a legjobbak az élvonalba. Az NB III már területi alapon, több csoportban zajlik, ez az a szint, ahol a félprofi és amatőr klubok találkoznak. Alattuk következnek a vármegyei bajnokságok, amelyek a hazai futball legszélesebb bázisát adják.
A klublicenc: a láthatatlan feltétel
A feljutáshoz nem elég sportolóan kiharcolni a helyet. A klubnak licencet is kell szereznie, amelynek feltételei között szerepel a stadion és az infrastruktúra állapota, az utánpótláscsapatok működtetése, a szakmai stáb végzettsége, valamint a rendezett pénzügyi és jogi háttér. Emiatt fordulhat elő, hogy egy csapat a pályán kiharcolja a feljutást, mégis marad.
Miért számít mindez a szurkolónak?
Mert a licencrendszer az, ami az utánpótlás működtetését kikényszeríti, és mert az osztályok közötti átjárhatóság adja a bajnokság izgalmát: minden szinten van tétje az utolsó fordulóknak is – fel- és kiesés egyaránt.
🔞 18+ | A túlzásba vitt szerencsejáték ártalmas, függőséget okozhat!
Címkék: #NBI #NBII #NBIII #magyarfutball #licenc #labdarúgás