A Grand Slam-rendszer: négy torna, amely mindent eldönt
Négy torna, kétszer annyi pont, mint bárhol máshol – ezért méri mindenki ezekhez a karriereket.
A tenisz szezonja egész évben zajlik, a történelmet mégis négy torna írja: az ausztrál, a francia, a wimbledoni és az amerikai nyílt bajnokság.
Miért különlegesek?
Ezek a legrégebbi és legnagyobb díjazású versenyek, egyedül itt játszanak a férfiak három nyert szettig, és itt van a legnagyobb mezőny: százhuszonnyolc játékos indul a főtáblán. A ranglistapontok tekintetében is kiemeltek, a győztes a legtöbbet itt szerezheti.
A ranglista logikája
A világranglista gördülő, jellemzően ötvenkét hetes időszakot vesz figyelembe: a tavaly szerzett pontok kiesnek, amikor az adott torna újra sorra kerül. Ezért lehet valaki egyetlen rossz héttel is több helyet veszíteni, ha egy éve éppen ott szerepelt kiválóan.
A tornák szintjei
A Grand Slamek alatt a legrangosabb szintet a nagy, kötelező tornák jelentik, ezek alatt következnek a kisebb versenyek. A szezon a legjobbak zárótornájával ér véget, ahová csak az adott év pontversenyének élmezőnye jut be.
A döntő szett
A négy nagy tornán ma már egységes szabály zárja a mérkőzéseket: a döntő játszmában, hat-hatos állásnál hosszabbított rövidítés dönt. Ez véget vetett a több órás, végtelenbe nyúló ötödik szetteknek, amelyek korábban egy egész torna menetét felboríthatták.
🔞 18+ | A túlzásba vitt szerencsejáték ártalmas, függőséget okozhat!
Címkék: #tenisz #GrandSlam #ATP #WTA #ranglista