A Bosman-szabály: hogyan írta át a futballt egy belga középpályás pere
Egy elfelejtett középpályás pere alakította ki azt a rendszert, amelyben ma minden lejáró szerződés hír lehet.
Ha ma valaki szabadon igazolhatóként vált klubot, azt egyetlen embernek köszönheti: Jean-Marc Bosmannak, aki a kilencvenes években pert indított a klubja ellen, és megnyerte.
Mi történt?
Bosman szerződése lejárt a belga klubjánál, ő pedig Franciaországba szeretett volna igazolni. A korabeli szabályok szerint azonban az anyaklub akkor is átigazolási díjat követelhetett, ha már nem volt élő szerződés. A francia klub nem fizetett, Bosman pedig karrierje derekán állás nélkül maradt.
A döntés, amely mindent megváltoztatott
Az Európai Bíróság 1995-ös ítélete kimondta, hogy a lejárt szerződésű játékos díj nélkül igazolhat másik uniós tagállamba, mert a korlátozás a munkavállalók szabad mozgásába ütközik. Ugyanez az ítélet szüntette meg a klubokra vonatkozó kvótát is, amely korlátozta az uniós külföldi játékosok számát.
Mi lett a következménye?
A hatalom átbillent a játékosok és az ügynökök felé. A klubok azóta hosszabb szerződésekkel és kivásárlási záradékokkal védekeznek, hiszen egy két évnél kevesebb hátralévő idejű sztár értéke rohamosan csökken. Kialakult a szabadon igazolható játékosok külön piaca is, ahol átigazolási díj helyett magasabb bér és aláírási bónusz a fizetőeszköz.
Miért fontos ez ma is?
Minden nyáron látni olyan sztárokat, akik nulla forintért váltanak klubot, miközben a piaci értékük több tízmillió euró. Az ilyen üzletek mögött mindig ugyanaz az 1995-ös ítélet áll – és az a klub jár jól, amelyik időben hosszabbít.
🔞 18+ | A túlzásba vitt szerencsejáték ártalmas, függőséget okozhat!
Címkék: #Bosman #átigazolás #futballtörténelem #szabadonigazolható #labdarúgás